Psalm 49
Table of Psalms << Psalm 49 >> | ||||||||||||||
General information
Settings by composers
- Heinrich Schütz — Hört zu ihr Völker in gemein, SWV 146 German SATB
- Jan Pieterszoon Sweelinck — Pseaume 49 - Peuples oyez et l'oreille prestez French SSATTB
Text and translations
Clementine Vulgate (Psalm 48) Latin text
1 In finem, filiis Core. Psalmus.
2 Audite haec omnes gentes, auribus percipite omnes qui habitatis orbem:
3 quique terrigenae et filii hominum, simul in unum dives et pauper.
4 Os meum loquetur sapientiam, et meditatio cordis mei prudentiam.
5 Inclinabo in parabolam aurem meam; aperiam in psalterio propositionem meam.
6 Cur timebo in die mala? iniquitas calcanei mei |
Church of England 1662 Book of Common Prayer English text
To the end, to the sons of Core. A psalm.
1 O hear ye this, all ye people: ponder it with your ears, all ye that dwell in the world;
2 High and low, rich and poor: one with another.
3 My mouth shall speak of wisdom: and my heart shall muse of understanding.
4 I will incline mine ear to the parable: and shew my dark speech upon the harp.
5 Wherefore should I fear in the days of wickedness: and when the wickedness of my heels compasseth me round about?
6 There be some that put their trust in their goods: and boast themselves in the multitude of their riches.
7 But no man may deliver his brother: nor make agreement unto God for him;
8 For it cost more to redeem their souls: so that he must let that alone for ever;
9 Yea, though he live long:
and see not the grave.
10 For he seeth that wise men also die, and perish together: as well as the ignorant and foolish, |
Káldi fordítás (48. zsoltár)
Hungarian translation
Végig, zsoltár Kóre fiainak.
Halljátok ezt, minden népek! vegyétek ezt füleitekbe mindnyájan, kik a föld kerekségén laktok,
mindnyájan, föld lakói és emberek fiai, egyetemben gazdag és szegény.
Az én szám bölcseséget szól, és szivem elmélkedése okosságot.
Példabeszédre hajtom fülemet; hárfán nyilatkoztatom ki talányomat.
Miért féljek a gonosz napon, midőn körűlvesz engem incselkedőim gonoszsága,
kik erejökben bíznak, és gazdagságuk sokaságában dicsekszenek?
Az atyafi nem vált meg, megvált-e az ember? nem adhat ő engesztelést az Istennek,
sem váltságdijt lelkéért, ha örökké fáradna
és vég nélkül élne is.
Nem gondol enyészetére, midőn látja, hogy a bölcsek is meghalnak, és elvesznek úgy, mint az esztelen és értetlen, kik másoknak hagyják gazdagságukat,
mig sírjaik örök házaik lesznek, bár lakhelyeik nemzedékről nemzedékre állanak, és nevet szereztek magoknak földeiken.
De némely ember, midőn tiszteletben van, ezt figyelembe nem veszi, olyan, mint az oktalan állatok, és hasonló azokhoz.
Ezen útjok megejti őket, s ők mégis tetszést nyernek szájokkal.
Mint a juhok az alvilágba tereltetnek, hol a halál megemészti őket; és csakhamar uralkodnak rajtok az igazak, és segítségök elenyészik a sírban, miután dicsőségök eltűnt.
De az én lelkemet megszabadítja Isten a pokol kezéből, midőn elveszen engem.
Ne félj, mikor gazdaggá lesz az ember, és mikor gyarapodik az ő háza dicsősége:
mert midőn meghal, semmit sem visz el, sem nem száll le vele az ő dicsősége;
lelke ugyan áldatik életében, hálát ad neked, mikor jót teszesz vele:
de le fog menni atyái nemzetségéhez, és nem fog látni világosságot mindörökké.
De némely ember, midőn tiszteletben van, ezt figyelembe nem veszi, olyan, mint az oktalan állatok, és hasonló azokhoz.